Napsütötte Toszkána - Nikki & Nick

Egy nap, jobban mondva egy éjszaka leforgása alatt minden megváltozott, oda lett a kis világom, amit eddig olyan gondosan építgettem. Olyan titkomra derült fény, amit ha Nicholas kiszivárogtatna az tönkre is tehetne, mégis hogy bízhatok meg benne, hogyan hihetném el neki, hogy a titkom biztonságban van nála?
- Szóval számodra én csak egy szajha lennék? - Nem tartozok neki magyarázattal, ezért nem is tartozik rá, hogy mit és miért teszek. Ehhez sem lett volna semmi köze, sőt nem is kellene neki tudnia erről. Tényleg van pénzem, ezért nem kellene ezt csinálom, mégis saját döntésemből vállaltam be. Ezt én akartam. Végre valahára érezni szerettem volna valamit, vagy talán meg akartam találni önmagam, talán mindvégig rossz helyen keresgéltem. Mentségemre legyen, hogy nem űzöm olyan rég a szakmát, sőt akármikor ki tudnék szállni ha akarnék, még az egyik kezemen képes vagyok megszámolni az ügyfeleim számát.
- Úgy nézek ki, mint egy útszélén ácsorgó kurva? - Túl sok mindent enged meg magának. Kedvem lenne most azonnal felképelni. Élvezi, hogy megalázhat?
- Tényleg azt akarod, hogy kiszálljak? Talán így is lenne a legjobb, mert semmi kedvem újra és újra megjátszani azt, hogy képes vagy nekem orgazmust okozni. Csak, hogy tudd tegnap éjszaka is csak megjátszottam, hogy élvezem. - Dühös vagyok rá, hergelni akarom ezzel, hiszen a férfiak mindig ugranak arra, ha a teljesítményükről van szó, habár nagyon is élveztem a tegnapi éjszakát, de neki ezt nem kell tudnia.

Azért nekem is véges az amennyit képes vagyok elviselni. Azért még én sem tudok bármit lenyelni. Az pedig egyenesen felháborít, hogy képes velem így beszélni, mintha azelőtt nem is ismert volna, mintha számára tényleg csak egy olcsó szajha lennék.
- Te meg az idióta faszkalap, aki azt hiszi, hogy bárminek nevezhet?  - Mert most nagyon is ezen a véleményen vagyok vele kapcsolatban. Nicholas az elkényeztetett úri ficsúr, aki túl sok mindent enged meg magának. Abba bele sem gondol, hogy nekem is vannak érzelmeim, hogy szavaival mennyire képes megbántani?  Biztosan ez a legutolsó dolog, amivel törődne, neki csak az számít, hogy megkapja azt amit akar. Jelen pillanatban pedig nagyon is úgy néz ki, hogy engem tekint a prédájának.
- Miért nem csalódtam benned? Tőled pontosan ezt vártam. - Nem azt akartam, hogy mindvégig kezeljen új, ahogy a kis ribancaival játszadozik, hanem azt, hogy a tegnap este alatt legyen olyan velem, mert az közöttünk csak szex volt, semmi több, hiába élveztük mindketten. Sosem vallanám be neki, nem adnám meg neki azt az örömöt.
- Szerinted hazudok? Ugyan Nicholas tudom mikor kell megjátszani, hogy élvezem. Tegnap pedig jó hangosan nyögtem, mert azt akartad hallani, hogy mennyire élvezem, hogy végre megfektetsz. Ne éld bele magad, csak színjáték volt. - Már csak azok után sem fogom azt mondani, hogy jó volt vele lenni az éjjel, hogy még mindig szajhaként bánik velem. Meglepő, de ehhez túl büszke vagyok.
- De győződj meg róla magad... - Jó hangosan kezdtem el nyögni, legalább úgy, mintha a tegnap esténket élném ismét újra. Sőt még a hatás kedvéért alsó ajkamba harapva néztem rá, mindvégig míg a kis műsoromat hallgathatta.

Annyira nevetséges, hogy a mi történetünk így fejeződött be, vagy ez még csak a kezdet lenne? Akárhogy is legyen ennek nem így kellett volna történnie. Nem kellett volna ennyire makacsnak és önfejűnek lennie, ahogyan nekem sem és már régen túlestünk volna azon, amin tegnap éjjel és akkor nem kerültem volna efféle helyzetbe. Most mégis nagyon úgy néz ki, hogy nincs túl sok választásom, azt kell tennem, amit Nicholas szeretne. Vajon képes lenne lerántani rólam a leplet mások előtt is? Elvégre ezzel a kis titkunkkal képes lenne kordában tartani, feltéve ha nem akarom, hogy kiderüljön rólam, hogy mostanában mivel töltöm a szabadidőmet.
- Türelmes voltál velem? Nekem nem úgy tűnik, ha türelmes lettél volna, akkor nem kényszerítesz arra, hogy veled tartsak, hanem mondjuk ráveszel arra, hogy jöjjek veled, mert nagyon jól tudnánk magunkat érezni. – Nem kellett volna sokat tennie, de még a legkevesebbre sem volt képes, mindössze közölte velem mit is szeretne, de amint nemet mondtam már a vállán is találtam magam, nem foglalkozott azzal, hogy meggyőzőbb legyen, inkább a tettek mezejére lépett. Ez már majdnem emberrablásnak tekinthető.
- Miért pont én? Azt hittem, ha végre megdugsz már nem leszek ennyire érdekes. – Tévedés volt azt hinni, hogy közöttünk megszűnik az a bizonyos szexuális vonzalom, ha végre eleget teszünk vágyainknak? Nos, a jelenlegi helyzet nagyon is úgy fest, hogy hiába kapott meg, még mindig érdekesnek tart, de vajon miért? Erre kellene rájönnöm.
- Akkor mégis hol? Megoldható lenne, hogy külön szobát kapjak? Mert azért nem szeretnélek a nap huszonnégy órájában látni, sőt jobb lenne, ha csak akkor zavarnál ha dugni akarsz, hiszen ezért viszel magaddal, hogy legyen kivel szórakoznod, nem? – Eddig sóvárogtam utána, sok mindent megtettem volna, hogy legyen egy ilyen kis kiruccanásunk, de egy nap leforgása alatt a dolgok nagyon is megváltoztak, mert ez amit a legkevésbé szeretnék, vele lenni jelen pillanatban.
- Évezted? – Meglepetten néztem rá miután képes volt szájon vágni, ezt nem néztem volna ki belőle. Elég gyorsan megéreztem a számban a fémes ízt, Nicholas olyan erősen megütött, hogy felrepedt a felső ajkam.
- Most nagyon büszke lehetsz magadra. Legközelebb ha olyat teszek, ami neked nem tetszik akkor mi lesz? Megint megütsz? – Alig győztem lenyalni az ajkamból csordogáló vért. Még egyetlen férfi sem ütött meg ezelőtt, de milyen férfi az, aki megüt egy nőt?